Orbán úgy kiosztotta Von der Leyent és Webert, hogy azt még Kijevben is meghallották

Az Európai Unió vezetése továbbra is Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását szorgalmazza, figyelmen kívül hagyva a tagállamok, különösen Magyarország aggályait. Az Európai Parlament május 5–8. közötti strasbourgi plenáris ülésén ismét napirendre került a kérdés, éles vitát váltva ki az uniós elit és a magyar kormány között. 

Míg Brüsszel a globalista agenda jegyében Kijev integrációját sürgeti, Orbán Viktor miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő határozottan kiáll a nemzeti érdekek és a józan ész mellett. Összefoglaltuk a legfrissebb fejleményeket.

Brüsszel globalista nyomulása

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a plenáris ülésen megerősítette korábbi álláspontját: 

Von der Leyen szerint a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdése stratégiai érdek, amely szorosabbra fűzi az EU és Ukrajna kapcsolatát. A bizottsági elnök tervei azonban nem állnak meg itt: 

• tovább mélyítené az EU részvételét az ukrajnai háborúban,
•  az orosz energiaforrások uniós tiltásával ellehetetlenítené a tagállamok, köztük Magyarország rezsicsökkentési politikáját.

Von der Leyen elképzelései hatalmas gazdasági terhet rónának az európai adófizetőkre, miközben a tagállamok érdekeit háttérbe szorítják.

A bizottsági elnök mellett Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) – amelynek tagja a Magyar Péter által vezetett Tisza Párt is – frakcióvezetője volt a legaktívabb a plenáris ülésen. Weber, Magyar Péter brüsszeli főnöke, kijelentette: 

Szerinte az ukránoknak ugyanúgy joguk van az uniós tagsághoz, mint ahogy a magyarok húsz éve élvezik annak előnyeit. Weber az EPP múlt heti kongresszusán már egyértelművé tette, hogy pártja minden tagjának kötelessége Ukrajna feltétel nélküli támogatása, és ezt az álláspontot most is hangsúlyozta. Weber a magyar kormánynak is üzent, mondván, nem a Tisza Párt vagy annak vezetője, Magyar Péter a probléma, hanem a magyar kormány „elutasító hozzáállása”. Szerinte a magyarok jobban járnának, ha „együttműködnénk Brüsszellel”. Ez a kijelentés azonban nem más, mint a brüsszeli elit szokásos nyomásgyakorlása, amely a tagállami szuverenitást figyelmen kívül hagyva erőlteti a globalista politikát.

Orbán: A magyar nép dönt, nem Brüsszel

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem hagyta szó nélkül az uniós vezetők kijelentéseit. Május 7-én Ráckevén és egy közösségi médiában úgy fogalmazott:

Kiemelte, hogy Von der Leyen bejelentése szerint az Európai Bizottság még idén döntő lépéseket tesz Ukrajna EU-csatlakozása érdekében, ami szerinte elfogadhatatlan. 

– figyelmeztetett a kormányfő. Orbán szerint Európa érdeke nem a háború eszkalálása, hanem a béke és a stabilitás. „Európa érdeke, hogy kövessük az Egyesült Államok példáját, és kifelé jöjjünk a háborúból. Nem önthetjük tovább az európai emberek pénzét egy feneketlen zsákba” – jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar álláspont világos, és a kormány kitart mellette.

– tette hozzá. Manfred Weber kijelentéseire reagálva Orbán élesen bírálta az EPP elnökét is „Magyarországot azért vették fel az Európai Unióba, mert az jó üzlet volt mindenki számára, Németországnak is. Ukrajna felvétele viszont nem jó üzlet, hanem csőd. Óriási hiba, ha az európai pénzeket Ukrajnába küldjük, ahelyett, hogy a gondokkal küzdő európai gazdaságot erősítenénk” – fogalmazott.

A kormányfő szerint az európai vezetőknek végre az európai embereket kellene képviselniük, nem pedig a globalista érdekeket.

Fico is szembemegy Brüsszellel

Orbán Viktor mellett Robert Fico szlovák miniszterelnök az egyetlen uniós vezető, aki nyíltan kritizálta Von der Leyen terveit.

Fico május 6-án kijelentette, hogy Szlovákia megvétózza az Európai Bizottság azon kezdeményezését, amely az orosz energiahordozók importjának betiltására irányul. „Nem hagyjuk, hogy Brüsszel a szlovák emberek érdekeit feláldozza egy geopolitikai játszma oltárán” – szögezte le Fico.

Ezzel szemben az európai politikusok többsége látványosan hallgat, és nem mer szembeszállni Von der Leyen vagy Weber nyomásával. Brüsszel egységes frontot akar mutatni, de a tagállamok valós aggályait elhallgatja.

Nyitókép forrása: FREDERICK FLORIN / AFP

***